A cég rövid története...

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet 1881-ben alakult , amely egyúttal a szervezett magyar vadászat kezdetét is jelentette. A Védegylet 63 éves tevékenység után, 1944-ben idõszakosan megszûnt. Helyét az 1947-ben létrehozott Magyar Vadászok Országos Szövetsége (MAVOSZ) foglalta el. A MAVOSZ a Védegylet jogutódjának tartotta magát és 1957-tõl érdemi vadászpolitikai és szakmai munkát végzett, több mint 30 éven keresztül. Tevékenységét ebben a formában - 1989-ben fejezte be és Országos Magyar Vadászati Védegylet néven mûködött tovább, mint a magyar vadgazdálkodók országos érdekképviselete. A Védegylet, tiszteletben tartva az 1881-ben létrehozott szervezet szellemiségét, több változáson ment keresztül, jelenleg az 1989. évi II. törvény alapján mûködik, mint országos szervezet, létrehozói pedig a megyei (területi) Vadászszövetségek.

A Védegylet célja:

- tagszervezeteinek társadalmi összefogása, érdekeik képviselete és védelme,
- a világhírû magyar vadállománnyal, mint nemzeti vagyonnal olyan minõségi gazdálkodásnak az elõsegítése, amely összhangban van az erdõ- és mezõgazdasággal, a földtulajdonosi érdekekkel, továbbá a környezet- és természetvédelemmel és megfelel a nemzet hosszú távú érdekeinek,
- közremûködés a vad- és élõhelyének védelmében, az élõhelynek az erdõ- és mezõgazdálkodás érdekeivel összhangban álló fejlesztésében, valamint az országos környezet- és természetvédelmi feladatok végrehajtásában,
- a vadgazdálkodási és vadászati tudomány fejlesztésének elõmozdítása,
- a vadászati kultúra és ezzel kapcsolatban a vadászati etika és etikett érvényesülésének elõsegítése,
- a vadászoknak szakmai ismereteik bõvítésére, továbbá jogszabályok, valamint a vadászati etika szabályai megtartására való nevelése,
- a vadászjelöltek részére magas szintû vadászati, vadgazdálkodási ismereteket nyújtó tanfolyamok szervezése és lebonyolítása.

A Védegylet feladata:

- tagszervezetei érdekeinek védelme a vadászattal és vadgazdálkodással, valamint az egyesületi élettel kapcsolatos irányelvek, javaslatok, elõterjesztések elkészítése, jogszabály tervezetek véleményezése az állami, társadalmi és gazdasági szervezetek részére, továbbá segítség nyújtás a vadászokat, a vadgazdálkodókat és azok szövetségeit ért sérelmek orvoslásához,
- a vadgazdálkodók és azok megyei szövetségei szakmai problémáinak, konfliktusainak, szükség esetén érdekeik egyeztetésének elõsegítése,
- a vadgazdálkodás, a vadászat és a környezet- és természetvédelem összehangolásának elõmozdítása,
- a vadászat bel- és külföldi piaci tevékenységének összehangolása, a vadkereskedelem ésszerû irányítása a vadgazdálkodók érdekében,
- nemzetközi kapcsolatok létesítése és fenntartása, együttmûködési megállapodások megkötése, a környezõ országokkal,
- a földtulajdonosok és a földhasználók, valamint a vadászatra jogosultak közötti együttmûködések országos szintû kezdeményezése, érdekegyeztetõ tárgyalások szervezése,
- az írott és az elektronikus sajtó igénybevétele a közvélemény reális tájékoztatása céljából,
- a vadászati kultúra és hagyományainak ápolása és védelme.

Az érdekképviseleti tevékenységen túl, a Védegylet, tagszervezetei részére céljainak megvalósítása érdekében térítésmentesen vagy kedvezményesen különféle szolgáltatásokat nyújt, ill. vállalkozási tevékenységet végez az
alábbiak szerint:
- megszervezi és biztosítja a tagszervezetek számára vadgazdálkodási, vadászati, szervezési, gazdasági, adó és jogi szaktanácsadást, továbbá a tagszervezetek felkérésére és megbízása alapján szakértõi tevékenységet is ellát,
- kezeli és mûködteti a Védegylet pénzügyi alapjait, vagyonát,
- elõsegíti a sportlövészetet és a kynológiai tevékenységet, a képzés és a szakoktatás területén segítséget nyújt,
- vadgazdálkodási és vadászati tárgykörben szakmai bemutatókat, rendezvényeket, konferenciákat szervez,
- támogatja a vadászati kulturális tevékenységet, kiállítások rendezését,
- felkérésre megszerkeszti a különbözõ vadászati, vadgazdálkodási és kulturális kiadványokat, rendezi azok kiadását,
- tagszervezetei részére segítséget nyújt az egyesületeknél használatos különbözõ szabályzatok (alapszabály, fegyelmi szabályzat, pénzügyi szabályzat) elõkészítéséhez, ill. kiadásához,
- a Védegylet legfelsõbb fórumának hozzájárulásával, vállalkozási tevékenységet is végezhet.

A Védegylet tagjai, a tagsági viszonyból eredõ jogok és kötelezettségeik

A Védegyletnek rendes és pártoló tagjai lehetnek. A Védegylet tagjai a megyei (területi) Vadászszövetségek. A Védegylet nyitott, ezért pártoló tagjai is lehetnek, akik a rendes tagokon kívüli olyan szervezetek, melyek az Alapszabályban rögzített céljait elfogadják. Tagja lehet továbbá a Védegyletnek minden olyan egyesület (Kamara) is, amely országos- és helyi szervezettel rendelkezik.
Tagsági viszony úgy keletkezik, hogy a tagságért jelentkezõ szervezet kéri felvételét és a Védegylet legfõbb testületi szerve jóváhagyólag elfogadja. A tagsági viszony úgy szûnik meg, ha a tagszervezet megszûnik, a tagszervezet a legfõbb testületi szervének döntése alapján kilép a Védegyletbõl, továbbá ha a tagszervezet tagdíj fizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget.

A tagsági viszonyból eredõ jogok és kötelezettségek

Rendes tagságon alapuló jogok:
- a tagszervezet küldöttei útján tanácskozási és szavazati joggal való részvétele a Védegylet legfõbb testületi szervezetének munkájában,
- a tagszervezet részérõl írásban javaslat vagy panasz elõterjesztése a Védegylet szervezeteihez,
- a Védegylet gazdálkodásába és vagyonkezelésébe való betekintés, ezzel kapcsolatban felvilágosítás és elszámolás kérése,
- érdekvédelem kérése a Védegylettõl,
- tanácsadás kérése a vadgazdálkodási feladatok teljesítéséhez,
- a Védegylet valamely szervezete által hozott törvénysértõ határozat bíróság általi felülvizsgálatának kezdeményezése, ill. a Védegylet mûködésének törvényessége érdekében kereset indításának kezdeményezéseaz ügyészségnél,
- a tagszervezet pénzügyi, ügyviteli feladatainak ellátásához szaktanács kérése, továbbá az ilyen tevékenység végzéséhez szükséges nyomtatványok térítés ellenében történõ, vagy térítés nélküli igénylése,
- a Védegylet erre a célra rendelt alapjából kölcsön, ill. támogatás igénylése meghatározott célokra,
- különbözõ térítésmentes, vagy térítéses szolgáltatások igénybe vétele.

A védegyleti tagságon alapuló kötelezettségek:
- a Védegylet eredményes mûködésének elõmozdítása, a célkitûzések megvalósításában való tevékeny közremûködés,
- a Védegylet mûködéséhez szükséges információk és adatok szolgáltatása,
- a Védegylet legfõbb testületi szervei által megállapított tagdíj megfizetése.

Pártoló tagságon alapuló jogok:
- küldöttei útján tanácskozási joggal részt vehet a Védegylet legfõbb testületi szervezetének munkájában,
- panaszt, vagy javaslatot terjeszthet elõ a Védegylet szerveihez,
- érdekvédelmet kérhet a Védegylettõl,
- igénybe veheti a térítéses, vagy térítés mentes szolgáltatásokat.

Szervezeti és mûködési alapelvek

- A Védegylet választott szervei, illetõleg tisztségviselõi megbízatásukat öt évi idõtartamra, választás útján nyerik el és indokolt esetben bármikor visszahívhatók.
- A testületi szervekben a tisztségviselõk megválasztása titkos szavazással történik. Egyéb kérdésekben a szavazás a testületi szerv elõzetes döntésétõl függõen titkos vagy nyílt lehet.
- A tisztségviselõk megválasztása, az Alapszabály megállapítása illetve módosítása a határozatképes Országos Választmány jelenlévõ tagjai kétharmadának igenlõ szavazatával történik. Egyéb kérdésekben a határozathozatalhoz egyszerû szavazattöbbség szükséges. Tisztségviselõk választása esetében amennyiben a megismételt szavazás is eredménytelen, úgy a jelenlévõ tagok 50 %-a + 1 fõ érvényes szavazata is elegendõ a tisztségviselõ megválasztásához.
- A testületi szervek akkor határozatképesek, ha tagjainak több mint a fele az ülésen jelen van. Határozatképtelenség esetén a tizenöt napon belül ismételten összehívott testületi szerv az eredetileg közölt napirendi pontok vonatkozásában a megjelentek számára tekintet nélkül határozat képes. Ebben az esetben a határozathozatalhoz a jelenlévõk kétharmadának igenlõ szavazata szükséges.
- Tisztségviselõk választásánál a jelölõ bizottság által elõterjesztett összesített jelöléseken túlmenõen a jelöltre bármelyik jelenlévõ küldött is tehet javaslatot,

a) a szavazólapra az a jelölt kerül felvételre, aki nyílt szavazással elnyerte a jelenlévõ küldöttek legalább 50 %-ának + 1 fõnek a támogatását és aki a jelölést akár személyesen akár hiteles magánokiratba foglalt nyilatkozatban elfogadta,
b) megválasztott tisztségviselõ az a jelölt lesz aki a titkos szavazás során a küldöttek legalább kétharmadának a szavazatát megkapta,
c) amennyiben egyik jelölt sem kapta meg a megválasztásához szükséges kétharmados szavazatot, akkor ugyanazon a választmányi ülésen erre a tisztségre (tisztségekre) újabb választást kell tartani.

- A Védegylet legfõbb testületi szervének állásfoglalásai a Védegylet valamennyi szervére kötelezõek, a tagszervezetekre viszont ajánlás jellegûek.

- A Védegylet testületi szerveinek állásfoglalásai nem csorbíthatják a tagszervezetek önállóságát.

A Védegylet országos szervei:
Országos Választmány
Országos Elnökség
Ügyvezetõ Elnökség
OMVV Egyesületi Tanács
OMVV Vadgazdálkodási Tanács
Országos Felügyelõ Bizottság

Az országos szervek tisztségviselõi
a Védegylet Ügyvezetõ Elnöke
az Országos Választmány Elnöke
Egyesületi alelnök
Vadgazdálkodási alelnök
a Felügyelõ Bizottság Elnöke