Megnyílt az idei FeHoVa

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes február 9-én, csütörtökön délelőtt ünnepélyesen megnyitotta a 29. FeHoVa szakkiállítást. Beszédében gratulált a Nimród Vadászújság szerkesztőségének azért, hogy olyan lapot készítenek, amely nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Egyúttal jelezte, hogy a most is 80 000 példányban megjelenő újság terjesztése bővülni fog, így nem csak a hazai vadászjeggyel rendelkezők kapják majd meg ingyenesen a lapot, hanem a határon túli honfitársaink számára is elérhető lesz, amely lépéssel tovább kívánja a kormányzat erősíteni a nemzeti összetartozás érzetét. Beszélt továbbá a fegyvertörvény és a vadászati törvény változásairól, amelyeket úgy jellemzett, hogy bár 2010 óta sikerült egyszerűsíteni és életszerűbbé tenni a fegyvertartás szabályait, valamint a világ legjobb vadászati törvényét megalkotni, ám most a részletek kidolgozása, a gyakorlat mentén való korrekciója zajlik. Kiemelte: a fegyvertartáshoz és vadászvizsgához előírt állandó magyar lakcímet, mint feltételt megszüntetik majd, mivel ezzel kizárják a határon túl és külföldön élő magyarokat; az elképzelések szerint elegendő lesz az érvényes lakcímkártya. Emellett egyes esetekben megszüntetik a fegyverek kötelező műszaki vizsgáztatását, például öröklésnél. Hozzátette, hogy a Vadászkamara javaslatait átvezetik a fegyvertörvénybe és a kapcsolódó szabályozásokba.

Megemlítette még a kormorán és a hód állományszabályozásának kérdését, valamint a magyar kormányzat álláspontját is kifejtette az Európai Bizottság ólomtartalmú lövedékek polgári célú felhasználásának szabályozási tervéről, amely nem a tények és az észszerűség alapján alakult ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ólomsörét helyett javasolt acélsörét hatásairól még nincsenek megfelelő vizsgálatok. Kitért arra is, hogy Magyarországon több lőtér környékét megvizsgálták, és a talajvizekben nem jelenik meg ólomszennyezés. Kiemelte, hogy Magyarország élen jár a vizes élőhelyek védelmében, a magyar szabályozás szigorúbb, mint az uniós. Az ólomlövedékek témájában megköszönte dr. Németh Balázs szakértői munkáját, akiről úgy fogalmazott, hogy több hozzáértést tapasztalt a részéről, mint amennyit az európai döntéshozók mutattak.

Végezetül Semjén Zsolt szólt arról, hogy a Vadászati Világkiállítás ihletére egyre több helyi vadászati múzeum jött létre, személy szerint ő is számos felajánlást kapott ilyen célra.

Nagy István agrárminiszter is köszöntötte a Kárpát-medence horgászait, vadászait és természetkedvelőit. A vadgazdálkodási ágazatot is érintő kihívások között említette a koronavírus-járványt, az orosz-ukrán háborút valamint az elhibázott uniós szankciós politika negatív hatásait. A külföldi bérvadászati árbevétel csökkenése, a vadhús-piac meggyengülése, az afrikai sertéspestis megjelenése miatti bevétel-kiesés és a tavalyi rendkívüli aszály nehezítette az ágazat működését – tette hozzá. Kiemelte, hogy a jelentős mértékű vadkárok visszaszorítása a vadgazdálkodás fontos és időszerű kérdései közé tartozik, és megemlítette, hogy az egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállomány fenntartásában a vadászat szerepe kulcsfontosságú.

A tárcavezető felidézte: a vadgazdálkodás hazai jogszabályi környezete az elmúlt években megújult. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény és végrehajtási rendeletének átfogó módosítása hozzájárult ahhoz, hogy a kor igényeihez és elvárásaihoz alkalmazkodó, de a vadászati hagyományokkal nem szakító vadászati és vadgazdálkodási tevékenység folyhasson az országban – fogalmazott.

A miniszter kitért az erdőgazdálkodásra is, hangsúlyozva, hogy az erdő folyamatosan megújuló természeti erőforrás, a nemzet közös öröksége. A tárca az erdők hasznosításánál azt tartja szem előtt, hogy a gazdálkodási lehetőségek a jövő nemzedékek számára is fennmaradjanak, megőrizve a biológiai sokféleséget és életképességet – fejtette ki.

Beszédében kiemelte az ember felelősségét a teremtett világ élővilágával kapcsolatban. A hazánkban tapasztalható tendenciákról elmondta, hogy 1921 óta megduplázódott az erdővel borított területek aránya. Különösen fontosnak nevezte a Föld biodiverzitásának megőrzését és hangsúlyozta, ennek eszköze a veszélyeztetett fajok védelme mellett a vadászható fajokkal történő gazdálkodás is. A biológiai sokféleség az emberi élethez elengedhetetlen ökoszisztémát nyújt, és sokat kell tenni, hogy minél többen felismerjék ennek nélkülözhetetlenségét – fogalmazott.

Kovács Zoltán államtitkár, a Nimród Vadászújság főszerkesztője köszöntőjében szintén az ember szerepéről és felelősségéről beszélt a természet egyensúlyának megteremtése és megőrzése kapcsán. Kihangsúlyozta, hogy a 2021. évi vadászati világkiállítás üzenete is erről szólt, de természetesen egyetlen rendezvény önmagában nem hoz változásokat. Éppen ezért vázolta, hogy a Nimród szakmai és szervezési gondoskodása mellett milyen programok, kiadványok várhatóak.

Megemlítette a már zajló Nimród Fórum elnevezésű rendezvénysorozatot, amelynek keretében minden hónapban más vármegyében gyűlnek össze a vadászatban és vadgazdálkodásban érintett szakemberek, hogy megbeszéljék a témát általánosan érintő kérdéseket és a helyi, térségüket érintő sajátosságokat. A tervek között szerepel még olyan gyakorlatalapú kiadványok létrehozása és terjesztése, amelyekben a napi terepi munka során felmerülő kihívások és a hozzájuk kötődő eszközök kerülnek bemutatásra.

Ganczer Gábor, a HUNGEXPO Zrt. vezérigazgatója vendéglátóként üdvözölte a kormányzat és a szakmai szervezetek képviselőit, a kiállítókat és a látogatókat. Köszöntőjében kiemelte, hogy az aszály és a háború okozta gazdasági gondok ellenére megtelt a kiállítótér, eljöttek a visszajáró kiállítók és érkezett számos új is. Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás hatásának tartja, hogy az utóbbi években egyre nagyobb publicitást kapnak a magyar halból és vadhúsból készült ételek. Példának említi a sudár pontyot és a hazánkban terítékre került őzből származó húskészítményeket, amelyek jelentős nemzetközi gasztronómiai eseményeken kaptak publicitást.

A Magyar Horgászok Országos Szövetsége nevében Szűcs Lajos, a szervezet elnöke beszélt, aki bár a vadászok kistestvérének nevezet a horgászokat, de a több mint 800 ezer tagot számláló szövetség jelentősége önmagáért beszél. Az ágazatot szintén érzékenyen érintette a tavalyi évre jellemző rendkívüli aszály, amely megnehezítette a halgazdálkodást és növelte az árakat. Példaként említette, hogy a ponty beszerzési ára 70 százalékkal nőtt. Jó hírrel is szolgált, hiszen az idei január az elmúlt évszázad legcsapadékosabb hónapja volt.

A köszöntések sorát Marghescu Tamás, a CIC nagykövete zárta, aki beszédében arra biztatta a magyar kormányt, hogy az rá eső EU elnökségi időszakra időzítve kezdeményezzenek együttműködést az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás szellemében a tagországokkal.

A rendezvény lezárásaként Fejes László, az Országos Jótékonysági Vadászat elnöke átadta a legutóbbi rendezvény nyertesének járó ajándék puskát.